A hetvenes évtized közepén kezdett köröket és lépcsőzetes alakzatokat rajzolni, festeni. Életvégi nekirugaszkodás volt: végső formák iránti igény, a lezárás keresése, az összefoglalás szüksége, sokszor visszaemlékezés, néha pedig pillantás a küszöb felé. A rengeteg vázlat, az apró változtatásokkal elkészített művek sorozata, az egy-egy lapon megjelenő több különálló mű tervei is azt mutatják, hogy mindez már meditatív lelki gyakorlatként is értelmezhető. A kör, a gömb és a lépcső, ezek a különféle kultúrákban sokszor használt és sokértelmű alakzatok Vajda Júliát főként szimbólumértékük okán érdekelték. A kör és a lépcső az elszámolás és megnyugvás útjait jelentették.
