Vajda Júlia 1961 őszétől 1963 tavaszáig tartózkodott Párizsban. Utazása egyrészt következménye és logikus folytatása volt az 1960-tól datálható újrakezdésnek, művészi megújulásnak, másrészt a tapasztalatok és a család terheitől mentesítő szabadság nagymértékben segítették is e megújulást. A fennmaradt grafikai anyag tanúsága szerint főként a minimalista jelekből felépülő rendszerek problémája foglalkoztatta. De Párizs is hatott rá. „Olyan gyönyörű ez a város, hogy valóban álomszép”, írta haza. Hangulatát néhány laza mozdulatokkal felvitt, felszabadult hangvételű absztrakt impresszionista akvarell tanúsítja.